2005 Spanyolorszag

Vasárnap a napot Baza-ban töltöttük, a szülökkel elmentünk ebédelni egy közeli, helyi kis étterembe. Nagyon hangulatos, családias kis étterem volt. Elöételnek kaptunk tortilla-t, valamilyen paradicsomos husos szószt, salátát, kenyeret. Utána kihoztak egy hatalmas tepsi sült borjút, egybensült krumplival. De a hatalmas tepsi tényleg hatamlas volt, mégiscsak 7-en voltunk, de böven, böven elég volt. Utána még desszert is...

Ezután körbeutaztuk a környéket.
Elkocsiztunk Cuevas de Jarib-hoz, amik a "sivatag" közepén lévö barlangokat jelenti. Itt találunk éttermet, kivehetö 2,3,4,6,11 f¨s szobákat, fürdöt...egyszóval egy teljes wellness centrum volt a föld alatt. Beültünk egy kis innivalóra, majd kicsit körbenéztünk. Megnézhettünk egy 6 személyes szobát - fantasztikus, volt minden ami egy apartmanhoz kell, minden köböl, köben, kövön.

Után már csak 4-esben, elmentünk egy forráshoz, ahol kénes víz folyik. Ugye ez nagyon egészséges meg minden... ittunk, napoztunk.
Majd bementünk a városba, körbesétáltunk parkban, itt-ott, megnéztük melyik ablakon ment át biciglivel a kis Yvonne, és "betörtünk" mindkét cukrászdájukba - egyik a papájáé és az ö testvéreié, másik csak a szüleié. Nagy élmény volt a pult másik oldalán állni, föleg, hogy nem volt a másik oldalán senki. ës persze jól kiraboltuk, hogy legyen sütnik a hétre.

Hazafele még meglátogattuk a nagypapát, aki 80 évesen egy 5 szobás lakásban lakik, az erkélyen alszik, dolgozik - nagyon szép kosarakat fon, föleg családtagoknak - és nagyon hasonl´t Picassora (szerintem...)

Este haza, majd nagy búcsúkodás és indultunk vissza Granadába.

Szombaton korán keltünk, mert mentünk José Angel városába, Jaén-be, ami kb. 100 km-re van innen. 9-kor indultunk a kis Peugeot-val.
Az nagyon szép volt, mindenütt a szokásos lenyügözö hegyek, rengeteg olivafa... nem is meglepö, hiszen Jaén Spanyolország legnagyobb oliva termelö helye. A szatelitképeken is csak Jaén zöld =))
Yvonne kirakott minket a Katedrálisnál, ahonnan elsétáltunk egy kávézóhoz, hogy megreggelizzünk. Utána kicsit sétálgattunk, megnéztük a katedrálist, ami szintén hatalmas és gyönyörü volt. 1-kor újra találkoztunk velük, José Angel is jött velünk vissza Granadába.
Yvonne elment dolgozni, mi meg leültünk megnézni a Vuelta a España, spanyol kerékpár körverseny elsö, Granadai futamát. Nagyon megtetszett nekem, úgyhogy megyöztem José Angel-t, hogy menjünk be a városba és nézzük meg, hátha látunk még valamit.
Le is futottunk, mert már a vége fele közeledett. Odaérve már csak az eredményhirdetést kaptuk el, de az is klassz volt. Söt, találkoztunk Fernando Romay spanyol kosárlabdázóval, akivel ezüstöt nyertek a spanyolok Los Angelesi Olimpián, és készítettünk egy közös képet is.
Hazamentünk, majd miután Yvonne is végzett a munkával, elindultunk Baza felé, a szüleihez. Ja, de még útközben beugrottunk egy kebabra a legjobb spanyol törökbüfébe.
Az út jó volt, végig énekeltünk, hülyéskedtünk.
Este gyönyörü az ég, ami nekem Budapestinek igen nagy dolog. Láttuk a nagygöncölt is.
Éjfélre meg is érkeztünk a városba, ami még Granada tartományban van, de azért északabra.
Yvonne szüleinek, Yvonne-nak es Moises-nek szép lakása van, hárman laknak ott az Yvonne öccsével.
Lepakoltunk, körbenéztunk. Nagyon takaros kis lakásuk van, minden virágos, mert a mama imádja öket. Yvonne szobáját kaptuk meg, két egyforma ágy, minden kék és virágos...
Viszont nagyon jót aludtunk.

Csütörtökön aludtunk sokat, majd az Yvonne megint fözött finomat, 3kor ettünk, majd ö elment dolgozni.
Mi még sziesztáztunk, majd elndultnk a városba. A Katedrálisnál fogtunk egy buszt, amivel felutaztunk elöször az Alhambra-hoz, majd a mellette lévö dombon fekvö Albaicin negyedbe, ami híres a kis apró utcáiról és még sok mindenröl.
Gondoltuk felmegyünk a busszal a tetön lévö Monostorig, de annyira tetszettek a kis utcák… a buszból, hogy ki se szálltunk… borzasztó meleg volt. De a kilátás gyönyörü…

A busz körbevitt, a Katedrálisnál szálltunk ki, ahonnan sétáltunk hazafelé… vásárolgattunk, nézelödtünk.
Este, ahogy azt szoktuk, bementünk Yvonne-hoz a boltba és bevásároltunk kicsit, majd hazamentünk.

Este átmentünk Juan-hoz, megnézni a helyi Megasztár legújabb részét, sok énekléssel, haknival és finom kajával. Megismertük Beneno-t, a kutyájukat, aki akkora, mint egy macska, mégis méreg a neve…

Tegnap, miután megbizonyosodtunk, hogy mikor járnak a buszok, elindultunk Motrilba, illetve elöször a buszpályaudvarra, majd onnan a tengerparti városba.
A buszút kellemes volt, légkondival és halk spanyol zenével.
A környék fantasztikus volt, hatalmas hegyek, mindenütt oliva ültetvények.
Ahogy közeledtünk a parthoz, úgy tüntek el a hegyek, sokasodtak a pálmafák és nádasok.
Leérve egy magyar vidéki buszpályaudvarohoz hasonló hely fogadtott, azzal a különbségel, hogy isteni tengervíz illat volt.
Fogtunk egy taxit, és egy bö 20 perces út után le is értünk arra strandra, amit Yvonne ajánlott nekünk. Nem is voltak sokan, még szieszta volt.
Volt is hely böven, jutott egy alacsony nádernyö nekünk is, nyugággyal, matraccal.
Nem sokat teketóriáztunk, be is rohantunk a vízbe… na jó nem, elég hideg volt, de késöbb már nagyon remek volt. Nagyon szép volt a part, nem az a kimondott homokos, inkább kavicsos volt, de mégiscsak tengerpart. Napoztunk, fagyiztunk, majd idöben elindultunk, mert messze volt a buszállomás. Szerencsénkre, pont elkaptunk egy buszt, ami el is vitt oda. Vettünk egy kis elemózsiát, és elindultunk haza, Granadába. Otthon megint Hipercor, majd Yvonna-al elmentünk vacsorázni.
Egy nagyon népszerü olasz étterembe mentünk, ahol nem volt asztal… de ez normális, így beültünk a bárba, egy italra, majd egy 20 perc múlva meg is kaptuk az asztalunk. Finom házipástétommal kezdtünk, majd Yvonne gnocci-t, Dorina , én pedig pizzát ettem. Az adagok kiadósak voltak, a pizza finom vékony, a tészták ízletesek. Desszertnek egy 4 személyes édességtálat pusztítottunk el, nézett is a pincér.
1-re értünk haza, feküdtünk is le, mert korán kelkünk holnap…

Ma reggel hamarabb indultunk a szokásosnál, mert a városnézö busszal akartunk utazni. Elindultunk az utcánkban, mert ott van az egyik megállójuk.
Közben megnéztünk egy naagy kertet is, a Parque de Garcia Gª Lorca-t, ahol szép kutak es pálmafák alatt pihentünk.
Szerencsénkre a busz jött is rögtön, megvettük a napijegyet és felmásztunk a nyitott emeletre… pont, mint Lisszabonban, nagyon klassz volt.
Körbe is jártuk a várost, fent az emeleten, a tüzö napon, pecsenyére sültünk, mondanom sem kell. De mindegy, mert megérte. Végigjártuk a szép utcákat, elmentünk az egyetem mellett, a Monasterio de Cartuja, Plaza de Toros, Catedral, végül az Alambra volt a célpont. Mindezeket csak megnézük a buszból, majd mentünk is tovább, mert nem is akartunk leszállni.
Yvonne hazahívott ekkor minket ebédre, finom bologna-it csinált nekünk, José Angel-nek és az öccsének.
Ebéd után elindultunk, hogy megnézünk valamit. A busszal mentünk ismét, leszálltunk a Monasterio-nál. Hatalmas monostor, narancsfás, rutas belsö keringövel es gyönyörü templommal.
A következö megállónál is leszálltunk, a Plaza de Torosnál, ahol a bikaviadalos aréna van, de zárva volt sajnos. Továbbsétáltunk, egészen a Katedrálisig, ami mögött találtunk egy hangulatos helyet, meg is kóstoltuk a Tinto de Verano-jukat (kb. Sangria). Egy gitáros is csatlakozott hozzánk.
Innen megint benéztünk Yvonne-hoz, Hipercor boltba (amit ugye Iperkor-nak kell ejteni… =) ). Hazamentünk egy epres sajttorta után.
Ma feljöttek Yvonne szülei, hogy hazavigyék az öccsét és José Angel is hazament, Jaén-be, a szüleihez.
Hármasban, nosztalgiázva töltöttük az estét.

Most rogton ket naprol irok, mert nem volt idom leulni… halistennek…

Tegnap (hetfon) kettesben indultunk neki a varosnak, Yvonne dolgozott, Jose Angel pedig uszni ment.
Kaptunk toluk terkepet, ugyohogy nem tevedtunk el.
Elindultunk a nagy Katedralis iranyaba, de rogton belefutottunk egy nagy templomba (Monasterio de San Jerónimo).
Nem is tempom volt, hanem monostor, belso parkkal, keringovel, naracsfakkal. Nagyon helyes volt. A templomok tovabb kovettek egymast, az egyik kitunt, mert korhaz is volt benne. (Iglesia y Hospital de San Juan De Dios) Ott is volt keringo, csak nem naracs, hanem olivafakkal.
A katedralis melleti kis utcakban arab arusok tomkelege, ciganyok szorjak atkaikat, ha nem fizetsz az “ajandekukert”, barom hangulatos volt. A Katedralis oriasi, tobb orgonaja van, csak eppen azt is most ujitottak fel. Nem ez volt az egyetlen, ami fel volt alvanyozva.
Utana setalgattunk az erod aljaban, majd beultunk egy ter egyik vendeglojebe. Megkostoltuk a tortilla-jukat, egy sonkas (jamón Serrano) szendviccsel es egy tanyer olivas paradicsom salataval. Ez amolyan igazi turistas volt...
Utana beneztunk egy kicsit a vasarloutcakba, majd megkerestuk Yvonne-t a Hipercor nevu nagy boltban, ami a megnagyobb El Corte Inglés-ben van. Edesseget arul itt naponta… egyenruhaban.
Otthon megint nagyot ettunk, finom sult hust, tesztasalataval. Nagyon kifaradtunk, ugyhogy nem is mentunk mar sehova. 2 korul le is fekudtunk.

Ma pedig Yvonne-nal mentunk vasarlo utra, mert ma nem dolgozott.
Egy masik El Corte Inglés-be nezelodtunk, vasarolgattunk, es ott is ebedeltunk, sonkas sargadinnyelevest =)), salatat, finom rantottsajttal, mustaroscsirket es cheescake-et (sajttorta). Utana is vasarolgattunk a bevasarlo utcakban, majd beultunk egy igazi arab teazoba. Hihetetlenul hangulatos volt, pici asztal, szep kis fenyes fem kancsot kapott mindegyikunk a teahoz. A kornyezo kis utcaban mind arab arusokat talaltunk.
Utana, 8 kor elindultunk haza, mert Yvonne occse, Elio jott latogatoba. Vele vacsoraztunk, 11kor…

A tegnapi nap nem volt hosszu, mert korulbelul 13-kor ebredtunk, reggeliztunk.
Leultunk beszelgetni, majd a lanyok megfoztek az ebedet, 3 oran keresztul keszitettek a csodas Paella-t. Isteni volt es sok. Utana meg suti is, meg egy kis itoka. Yvonne csinalt nekunk igazi Cuba Libre-t. Rendesen kidoltunk ezek utan, majd osszekeszulodtunk es elindultunk estebe, megnezni egy-ket dolgot.



Autoba pattanva, korbeutaztuk a varost, megneztuk az egyetemi Campus-t majd az autopalyan korbekerultunk es felmentuk a La Alhambra-ba. Zarva volt, de beultunk egy nagyon elegans hotelbe, ahonnan fantasztikus kilatas volt a varosra. Hihetetlen...


Kesobb elmentunk egy kis barba, ahol husikat etunk, meg boroztunk es hogy ne legyen olyan unalmas, meg egy kis Bohem klubba is beneztunk egy forro csokira.
Kettore mar agyban is voltunk.
Jo ejt…

18.45 korul leszallt a gepunk Malagaban. Ahogy kileptunk, megszallt a meleg, ami azert elviselheto volt. Csomagunkra kb. egy orat vartunk, ahogy Jose Angel is, aki kijott elenk.
Jose Angel es Yvonne a vendeglatoink, akiknel eltoltjuk a kovetkezo 2 hetet.
A kis Peugeot 205-os negyedszerre ugyan de elindult harmunkkal es a borondokkel.

Egy bo oras utazas es kis mesek utan meg is erkeztunk Granadaba.
A lakas helyes kis 3 szobas, nagy erkellyel. Csak meleg van, nagyon, es csak az egyik szobaban van legkondi.

Yvonne, aki a kozeli bevasarlokozpontban dolgozik, 10 utan ert haza.
Nagyon orult nekunk, hiszen majd´ egy eve nem lattuk egymast.
Kesobb befutott 5 meleg baratuk (Jose, Alberto, Jorge, Izak es Juan) is, akikkel egy hatalmasat vacsoraztunk, Sangria-t ittunk es beszelgettunk.


Nem sokkal 1 ora utan indultunk el, felkerestunk egy kis gayclubbot, ahol eleg sokan voltak, meg minden, ugyhogy egy pohar rumoscola utan haza is mentunk.

Masnap megreggeliztunk, ittunk finom Colacaot is...
Megneztuk a Forma 1-et es megbeszeltuk, mi lesz az elkovekez napokban.

Sok minden fog meg tortenni, ugyhogy igyekezni fogok.

´Ta luego